2009. november 24., kedd

Hópipőm teli lett a freemail-el


A freemail most már gyakorlatilag használhatatlan - alapfunkciókra képtelen -, úgyhogy most csináltam magamnak új e-mail címet, mert én ezzel bizony nem kínlódok többet!
Ha esetleg bárki keresne: andreasiposkukachotmail.com

Bocsánat, hogy betűkkel kiírtam a kukacot, de nem szeretnék túl sok szemetet kapni az új levelezésemre, így mindenféle kémprogramok vagy micsodák nem találnak meg. :-D (remélem...)

2009. november 22., vasárnap

Roberta féle peyote karika - kétoldalas verzióban


Amióta csak megláttam, el voltam ájulva Roberta peyote karikájától, úgyhogy merészeltem tarhálni, és ő olyan kedves volt, hogy elküldte a leírását. Bizony, enélkül csúnya pofáraesés lett volna a dologból, még így is harcos volt. Meg is fogadtam, hogy nem készítek soha többet olyan darabot, aminél fontos az is, hogy pl egy 15-ös kása pontosan mekkora. A belső körnek épp csak háromszor futottam neki, majd amikor az egyik fele teljesen kész volt, akkor azt kénytelen voltam totál visszabontani, mert a matt kásáim túl apróknak bizonyultak, és persze nem lett jó a méret. Szóval alapjáraton egészen másnak indult, mint ami lett (meg egy kicsit bele is nyúltam), de nem bánom, mert így legalább lesz medálom a kedvenc gyíkos peyote karkötőmhöz.

Persze azóta már nekiálltam a második darabnak is, de most félbehagytam, mert hiába kísérleteztem ki már egyszer, hogy melyik gyöngyökkel praktikus dolgozni, már megint nem stimmel valami. Sebaj, egyszer elkészül, és utána szakadjon le mindkét kezem vállból, ha még egyszer ennek nekiállok. :-)

Minta: Roberta - köszönöm, nélküled nem jöhetett volna létre!

2009. november 21., szombat

Bye-bye Kitty, avagy: Én kérek elnézést minden Hello Kitty rajongótól


Hosszas agónia után megszületett végül a fotó a "majdnem Hello Kitty" karkötőmről. Bocsánat a minőségért, próbáltam javítani rajta, de nagyon borult az idő. :-( Nem ígérem, hogy majd korrigálom, mert úgyis elfelejtem. :-D

Amúgy nem volt egyszerű menet ennek a karinak az elkészítése, nem is tudom, hányszor rajzoltam át a mintát, de szerintem megérte.
Az ötlet sajnos nem saját, asszem valami pólón láthattam hasonlót.

Ui.: remélem, senkinek nem léptem a lelkivilágába, de hát rühellem a Hello Kitty-t :-D Viszont ünnepélyesen fogadom, hogy a közeljövőben nem csinálok több hasonló terrorakciót, affene abba a setét lelkembe... Egyelőre... ha-hha-haa (bocsi, ez Mr Hyde volt)

2009. november 19., csütörtök

El vagyok keseredve...

Hétfő este végre elkészült a Hello Kitty-s karkötőm, és még mindig nem bírom felpakolni, mert nem tudom mikor lefotózni... :-( Reggelente nincs időm erre, este meg már mindig csak sötétben érek haza. Ráadásul amúgy is be vagyok punnyadva gyöngyözésileg (rosszul tűröm a kupit, amivel jár, meg aztán lusta is vagyok)... Szóval bocsi a hosszas hallgatásokért, de most egy kicsit elfogyott a lendület. Pedig tervem van egy csomó...

Viszont jó hír: újrakezdtem a fogyit, tegnap már össze is szurkált a doki néni (akupunktura). Már látom lelki szemeim előtt új magamat. Csak aztán bele ne lógjon a kezem a bilibe... Drukkoljatok lécci-lécci.

2009. november 7., szombat

Csúnyálkodtam kicsit...


Elnézést a hosszan tartó, mély csönd miatt, sajnos az utóbbi egy hónapban csak erre az egy karira futotta a kapacitásomból, ráadásul ez sem az a kifejezetten finom, nőies darab, de nekem tetszik, és a mostani hangulatomat hűen tükrözi is.

Remélem, lassan eljön az az idő, hogy kicsit megint többet tudok majd a gyöngyözéssel foglalkozni, és akkor talán szívderítőbb darabokkal is szolgálok majd... Az ötletek megvannak már, tulajdonképpen az alapanyag is, már csak az idő és a hangulat hiányzik. Sebaj, majdcsak megjön az is.

2009. október 1., csütörtök

Nyaklánc a kockás karihoz


Sajnos kialakult nálam az a függés, hogy minden nap kell, hogy hordjak saját készítésű nyakláncot is a karkötőimhez, és mivel a kockás kari oly mutatósra sikeredett (fú, de önelégült vagyok), ezért szükségét éreztem egy hozzá illő nyaklánc elkészítésének is. Hát, ez lett az eredmény.

2009. szeptember 27., vasárnap

Ez lett a káoszból...


Régóta terveztem már egy színekkel teli peyote karkötőt, nem utolsó sorban azért is, hogy fogyjanak a maradékaim. Hát ezzel a maradékok közel sem fogytak úgy, ahogy én azt elképzeltem, de még van a tarsolyban egy-két olyan minta, amikhez színek kellenek, szóval úgy érzem, lesz még folytatás...
Az ötletet Ande blogjában láttam, ott szerettem bele - köszönöm!

2009. szeptember 26., szombat

Káosz


... egy kis ízelítő :-D

Erre már régóta vágytam - India


Nagyon régóta terveztem, hogy elkészítem ezt a medált, végül tegnap este belevágtam. Kicsit csalódás, ahogy végül kinéz, ennél színesebbet szerettem volna, de mindegy. Végülis a profilomba beleillik. :-D Vissza a jól megszokott szürke-ezüst kombinációmhoz! Nem sokáig, ígérem, a következő művem megint színesebb lesz! :-D

Minta: Ande - köszönöm!

2009. szeptember 24., csütörtök

Második Daina karim


Végre-végre! Hosszú vajúdás után megérkezett!
Imádom a színeit, de sajnos telis tele van hibákkal. Sebaj, már oly régóta várta, hogy megfűzzem, hogy én má' le nem bontom! Inkább törjön el mind a két kezem! A jó hír, hogy ebben már csak 1 15-ös kását sikerült eltörnöm. :-D Ez fejlődés a múltkori 3-hoz képest.
Minta: Arduinna - köszönöm!

2009. szeptember 19., szombat

Bélabőr


Egyszer, ha nagyon megszáll az ihlet, akkor fogok készíteni egy Bélabőrt imitáló ékszert, mert szerintem szép.

Béla rákattant az iwire :-D


Szerintem van némi Klimt-es beütése...


Eredetileg a színes Gaudihoz készült a lánc, aztán amikor elkészült, rá kellett jönnöm (illetve felhomályosítottak :-D), hogy borzasztóan durung már a kettő együtt. A bogyós karit így is, úgy is terveztem hozzá, és akkor meg egy bogyesszal több vagy kevesebb, az már úgyis mindegy, úgyhogy másik medál után néztem a Gaudi helyett. (Az pedig visszakerült az eredeti bőrszálra.)

2009. szeptember 10., csütörtök

Íme a varázsfal...


Gondoltam, lövök egy állapotfotót a gyűjteményemről - elrettentésképpen... :-D

Ajándékba anyukámnak


Anyu névnapjára készítettem ezt a nyakláncot - némi hasonlóságot mutat a Krisztinek készített nyaklánccal, de szerintem ez most jobban sikerült - a színek miatt. Holnap megkapja, remélem, tetszeni fog neki.
Még mindig imádom a horgolt háromszögek texturáját. A bogyesz pedig adta magát: ez az egyetlen fajta bogyó, amit korrektül kivitelezni tudok. :-D