2010. augusztus 28., szombat

Balatoni százlábú

Régóta terveztem már ennek az elkészítését, de végül nem sikerült hosszasan élveznem munkám gyümölcsét, mert villámgyorsan elkerült ajándékba. Remélem, aki kapta, szeretni fogja.

2010. július 3., szombat

Tiszadobi folklór


Kicsit hosszasra sikerült hallgatás után végre ismét leültem a gyöngyök mellé, és elkészítettem egy nagyon régi tervem. Hát, elájulva nem vagyok tőle, mert sajnos a struktúrája nem annyira szép szabályos, mint amihez én szokva vagyok. Viszont a színei tetszenek, és barna bőrön nagyon jól mutat. Csak kicsit még barnulni kellene hozzá...

A mintát Mimo-nak köszönöm!

2010. június 26., szombat

FDÉkszer Játék!

Viki játékot hirdetett :
"Szabadon választhatsz 1 mintát a MESKA boltomból (igyekszem napi 10-15 újat feltölteni), amit én elküldök neked e-mailben, PDF formátumban, természetesen ingyen. Ehhez nem kell mást tenned, mint hogy írsz egy bejegyzést a blogdoban a JÁTÉKRÓL arról, hogy hogy kaptad az ingyen mintát, és erre a bejegyzésre kommentként meghagyod nekem az e-mail címed és hogy melyik mintát szeretnéd. "további infó itt!!!

2010. január 10., vasárnap

Serj Tankian


Ha esetleg valaki nem ismerné (irgum-burgum!), az úriember a képen a kedvenc együttesem, a System of a Down (SOAD) énekese. Az egyik barátnőm mutatta meg pár CD-jüket kb 2 hónapja, azóta olyan szinten rákattantam, hogy az már beteges. Remélem, hamarosan kigyógyulok, mert már szinte fáj - de legalábbis az agysejtjeimet hatékonyan öli. :-D

Mindenesetre a karkötőre baromi büszke vagyok, attól függően, hogy milyen szögben esik rá a fény, hol gyönyörűen csillog, hol pedig szinte fotószerűnek tűnik. Eddigi legkomolyabb peyote-os melómnak tartom (a régebbi Monroe-s karkötőim sehol sincsenek ehhez képest sem méretileg, sem részletgazdagság tekintetében), ráadásul a hiányzó fekete gyöngyért a világ végére mentem (szinte).

Aki pedig a fotókonvertáló programot kitalálta, annak megcsókolnám még a lába nyomát is. :-D

2010. január 9., szombat

Díjat kaptam, life!


Megkaptam életem első díját! :-D
Az adományozó Süni volt, akinek ezúton is ezer köszönet, hogy rám is gondolt. :-D

Nohát, a szabályok szerint 5 embernek kell továbbadni, nálam a lista a következő (próbáltam olyanokat keresni, akiknek nincs még ilyen díjuk - remélem, jól láttam-, és el vagyok ájulva a munkáiktól):

És akkor a 7 dolog rólam:
1.) Szeretem a metált (mármint a zenét).
2.) Szeretem Egyiptomot, egyszer voltam ott, bármikor visszamennék.
3.) Imádom az állatokat (feltéve, ha nincs 4-nél több lábuk), de sajnos allergiás vagyok az állatszőrökre - ezért tartok hüllőt.
4.) Amióta az eszemet tudom, a kilóim ellen küzdök.
5.) Az oviban gyertya volt a jelem.
6.) A bölcsiben katica.
7.) Első (második, sokadik) ránézésre antiszociális dög vagyok, de ha valakit beengedek a személyes körömbe, akkor megemberelem magam.
Elnézést az 5-ös és 6-os pontokért, nem tudtam mit kitalálni.... :-(

2009. december 30., szerda

Végre ezt is mutizhatom :-D


Böbinek (D&D) készült ez a karkötő karácsonyra, remélem, tetszett neki. Hát, mit ne mondjak, nekem nagyon, olyannyira, hogy alig akartam megválni tőle. :-D Imádom a színösszeállítását, és az elkészítése sem volt veszélyes, úgyhogy belopta magát a szívembe.

Viszont most ismét rámtört az alkotói válság, mostanában nagyon hanyagolom a gyöngyözést - szánom-bánom bűneimet - egyszerűen nem bírom rávenni magam, hogy nekiálljak bárminek. Pedig a tervek megvannak, ezúttal még az alapanyag is, csak valahogy a késztetés hiányzik. Azért remélem, idővel megint belejövök. :-(

2009. december 20., vasárnap

Bódog Karácsonyt Mindenkinek!


Hát itten van megint a Karácsony, örüljünk, mert mingyá túl leszünk ezen a megpróbáltatáson is! (Hínnye, megint de paraszt napom van - minek ír az ilyen blogot?! - kérdezhetnétek joggal. Hát csak azért, mert élvezem. :-D)

És hát milyen szép időnk is van! Leesett tegnap egy kevéske havacska, olyan koripálya volt az utakon, hogy csuda! Aszittem haza se érek egy darabban... Pechetek van, hazaértem, és még írogatok is...

Na szóval remélem, mindenki csőre töltötte már a bejglit, halacskát, karifát - mert ha még nem, akkor IZIBE!
No csak annyit akartam kommunikálni a magam tirpák módján, hogy: Kellemes Ünnepeket!

Mutizhatom, mert már átadtam



A doki néni, akihez akupunkturára járogatok, szemet vetett erre a mintára, úgyhogy elkészítettem neki.

Hát, be kell vallanom, nem vagyok épp a legjobb formámban, mert ennek kb ötször futottam neki - biztos a szerelem teszi... :-D Ráadásul az egyik felét végül szinte teljesen vissza kellett bontanom, mert nem tetszett.

Sebaj, megérte, a doki néninek bármit, és csak a legjobbat (olyan jó volt látni, mennyire örült neki), mert megint lefaragott rólam 10 kilót. Varázskeze van :-D Remélem karácsonykor meg szilveszterkor nem teszem totál tönkre, amit eddig elértem/tünk.

Akkora paraszt vagyok, hogy búzát nevelek a panelban


Nemrég szereztem tudomást a Luca-napi búzaültetés hagyományáról, és kifejezetten örültem neki, hogy végre találtam valami olyan karácsonyos dolgot, amit nem az amcsiktól vagy innen-onnan koppintottunk (na persze, amekkora lokálpatrióta vagyok: a gömbök a képen simán made in China). Mindenesetre a hagyomány szerint ha karácsonyig kinő, akkor a következő évben boldog, gazdag, szerecsés, ne adj Isten férjezett (hihi), stb. leszek (Ámen). Aztán majd jól belelóg a kezem a bilibe, oszt felébredek. De addig is... :-D

Szóval már alig vártam dec 13-at, hogy ültethessek. És hát íme az eredmény, és még nincs is karácsony... Ha babonás lennék, akkor most fülig érne a szájam, amiért már most ilyen kis szép. :-D Karácsonyra meg kész erdőségem lesz - asszem így most a karácsonyfa témát is letudtam idénre, már így is túlerőltettem magam ezzel a nagy büdös ünnepi készülődéssel. :-D Tán aug 20-án még majd kenyeret is sütök belőle (na jó, inkább csak zsömlét, bár valószínű, hogy csak pár morzsára futná belőle) :-D
No mindegy, a lényeg: űtettem oszt kinőtt, HAPPYNESS, SUNSHINE!

2009. december 2., szerda

Végre kész a karikás nyakbavalóm


Egy kicsit soká szütymörögtem rajta, tudom, de most végre kész! Halleluja! :-D

A mintáért még egyszer köszönet Robertának.

2009. november 24., kedd

Hópipőm teli lett a freemail-el


A freemail most már gyakorlatilag használhatatlan - alapfunkciókra képtelen -, úgyhogy most csináltam magamnak új e-mail címet, mert én ezzel bizony nem kínlódok többet!
Ha esetleg bárki keresne: andreasiposkukachotmail.com

Bocsánat, hogy betűkkel kiírtam a kukacot, de nem szeretnék túl sok szemetet kapni az új levelezésemre, így mindenféle kémprogramok vagy micsodák nem találnak meg. :-D (remélem...)

2009. november 22., vasárnap

Roberta féle peyote karika - kétoldalas verzióban


Amióta csak megláttam, el voltam ájulva Roberta peyote karikájától, úgyhogy merészeltem tarhálni, és ő olyan kedves volt, hogy elküldte a leírását. Bizony, enélkül csúnya pofáraesés lett volna a dologból, még így is harcos volt. Meg is fogadtam, hogy nem készítek soha többet olyan darabot, aminél fontos az is, hogy pl egy 15-ös kása pontosan mekkora. A belső körnek épp csak háromszor futottam neki, majd amikor az egyik fele teljesen kész volt, akkor azt kénytelen voltam totál visszabontani, mert a matt kásáim túl apróknak bizonyultak, és persze nem lett jó a méret. Szóval alapjáraton egészen másnak indult, mint ami lett (meg egy kicsit bele is nyúltam), de nem bánom, mert így legalább lesz medálom a kedvenc gyíkos peyote karkötőmhöz.

Persze azóta már nekiálltam a második darabnak is, de most félbehagytam, mert hiába kísérleteztem ki már egyszer, hogy melyik gyöngyökkel praktikus dolgozni, már megint nem stimmel valami. Sebaj, egyszer elkészül, és utána szakadjon le mindkét kezem vállból, ha még egyszer ennek nekiállok. :-)

Minta: Roberta - köszönöm, nélküled nem jöhetett volna létre!

2009. november 21., szombat

Bye-bye Kitty, avagy: Én kérek elnézést minden Hello Kitty rajongótól


Hosszas agónia után megszületett végül a fotó a "majdnem Hello Kitty" karkötőmről. Bocsánat a minőségért, próbáltam javítani rajta, de nagyon borult az idő. :-( Nem ígérem, hogy majd korrigálom, mert úgyis elfelejtem. :-D

Amúgy nem volt egyszerű menet ennek a karinak az elkészítése, nem is tudom, hányszor rajzoltam át a mintát, de szerintem megérte.
Az ötlet sajnos nem saját, asszem valami pólón láthattam hasonlót.

Ui.: remélem, senkinek nem léptem a lelkivilágába, de hát rühellem a Hello Kitty-t :-D Viszont ünnepélyesen fogadom, hogy a közeljövőben nem csinálok több hasonló terrorakciót, affene abba a setét lelkembe... Egyelőre... ha-hha-haa (bocsi, ez Mr Hyde volt)

2009. november 19., csütörtök

El vagyok keseredve...

Hétfő este végre elkészült a Hello Kitty-s karkötőm, és még mindig nem bírom felpakolni, mert nem tudom mikor lefotózni... :-( Reggelente nincs időm erre, este meg már mindig csak sötétben érek haza. Ráadásul amúgy is be vagyok punnyadva gyöngyözésileg (rosszul tűröm a kupit, amivel jár, meg aztán lusta is vagyok)... Szóval bocsi a hosszas hallgatásokért, de most egy kicsit elfogyott a lendület. Pedig tervem van egy csomó...

Viszont jó hír: újrakezdtem a fogyit, tegnap már össze is szurkált a doki néni (akupunktura). Már látom lelki szemeim előtt új magamat. Csak aztán bele ne lógjon a kezem a bilibe... Drukkoljatok lécci-lécci.

2009. november 7., szombat

Csúnyálkodtam kicsit...


Elnézést a hosszan tartó, mély csönd miatt, sajnos az utóbbi egy hónapban csak erre az egy karira futotta a kapacitásomból, ráadásul ez sem az a kifejezetten finom, nőies darab, de nekem tetszik, és a mostani hangulatomat hűen tükrözi is.

Remélem, lassan eljön az az idő, hogy kicsit megint többet tudok majd a gyöngyözéssel foglalkozni, és akkor talán szívderítőbb darabokkal is szolgálok majd... Az ötletek megvannak már, tulajdonképpen az alapanyag is, már csak az idő és a hangulat hiányzik. Sebaj, majdcsak megjön az is.